2008. július 31., csütörtök

simeone neni fokhagymalevese

Na ez egy annyira klassz recept, hogy adja magat a kozzetetelre... Egy francia szakacskonyvben talaltam, amit az a csaj irt aki a csokolade cimu kotelezo olvasmanyt, a neve most nem ut eszembe de pill. google: Joanne Harris.

Na szoval annyira por es ennyira egyszeru etel hogy egesz egzszeruen adja magat, remelem majd kiporbalja sok sok ember, alkalomadtan le is fenykepezem ha kesz lesz. Egyelore meg epp fo es az illata is nagyszeru.



Simone nagynéni fokhagyma levese

4 ek oliva olaj
5 fokhagyma fej vizszintesen elvágva
25 g
liszt
1,5 liter
víz
1 evokanal szaritott kakukkfu
Tengeri só
Bors
100 g
vékony cérnametélt
1 csokor petrezselyem apróra vágva

Melegítsük fel a sütőt 140 fokra

Tepsibe öntsünk egy kis olíva olajat és tegyük rá a félbevágott fokhagymákat. Süssük 1-1,5 óráig amíg puha lesz.

Mikor kihűlt, nyomjuk ki a gerezdek puha belsejét. Tegyük serpenyőbe, öntsük mellé a sütésnél keletkezett levet is, majd törjük péppé. Közepes lángon keverjük bele a lisztet úgy. Hogy felszívja az olajat és rántásszerű legyen. Lassan öntsük bele a forró vizet és keverjük folyamatosan. Adjuk hozzá a kakukkfüvet és a fűszereket, majd főzzük 20 percig. Vegyük le a tűzről, dobjuk ki a kakukkfüvet, és mixeljük össze a levest. Újra tegyük a tűzre, adjuk hozzá a cérnametéltet és főzzük még 3 percig. Tálalás előtt szórjuk meg petrezselyemmel.

A receptet autentikusan tettem kozze, magyaran szolva bekopirozta anyukam a konyvbol...

Meg lehet kovezni de tenyleg faszasag. :)

2008. július 22., kedd

ettetek? terdrekenyszeritettek...

Hat itt tartunk, nem irtam tobb mint egy honapja, magara hagytam a kis blogomat. Ennek tobb oka is van, most nem fogom sajnalni hogy leirjam. Szoval az elso es legfontosabb, hogy felkoltoztem pestre, otthonhagyva a paradicsompalantaimat, a cukkiniket, a padlizsanokat, a csicsokakat amiket ultettem, a szamitogepem(ezert irok ekezetek nelkul), es a kis menyetemet, aki depresszios lett mivel senki nem foglalkozik vele erdemben, valoszinu el fogom ajandekozni boti haeromnak. :( Szoval eleg szomoru a dolog. Masreszt pedig a regi munkahelyemre a zold pardonba tertem vissza dolgozni, ugy gondoltam, hogy majd sikeresen de haaaat.

Kezdjuk az elejen. Amikor az elejen odamentem arrol volt szo hogy majd minden poszton kiprobalnak es ahol a legtobbet tudok segiteni oda raknak be, de ido kozben kiderult hogy total bena elsobalozo kis pupi vagyok. Es sajnos barmennyire is magamrol van szo be kell ismernem ,hogy bena vagyok... Egz szo mitn szay kurva sokat szopok a tudatlansagaimert, amiket az iskolaban nem tanitottak meg, mert nem is tudtak volna. Rajottem hogy ez a szakma nem olyan kurva egyszeru mint egy halando azt kivulrol latja, persze ez minden szakmaval igy lehet gondolom. CSak ezzel a radnoti szavaival elve eroltetett menetben nincs mellettem olyan ember aki ugymond olyan teren tarsam lehetne hog eggyutt eljunk meg dolgokat, szoval igy hulyen hangzik de total egyedul vagyok minden ertelemben. Kicsit magamat is elvesztettem, es ez inkabb zavaro mint mondjuk mas hianya.
Peldaul nem tudom eldonteni hogy, miert van hogy amit eltervzek sosem tudom 100 szazalekig vegigvinni annak ellenre hogy, sokszor fogosszeszoritva kuzdok, es magamtol meg el is hinnem hogy sikerult, de mindig van valaki, aki emlekeztet ra hogy megse sikerult. Azaz sokszor mar magam elott egek be. Hogy masok mit gondolnak azt mar eleg regota sikeresen le tudom szarni, de amikor sajat magadba vetett hitedet ingatjak meg akkor faj a dolog igazan.
Azert mondtam, hogy a szakmat kivulrol latni, inspiralolag szemlelni teljesen mas, mint egy mokuskerekben szaladgalni egesz allo nap, mint amit en csinalok, mindennek fejeben meg jol se csinalom!? Azok a dologok amiket eddig tok tutira csinaltam es sosa rontottam el azok mint felkeszen, nem szepen lerulnek ki a kezeim kozul, latom magam sullyedni.

Egy szo mint szaz, kicsit depisre sikerult ez a post de evvel csak azt akarom mondani hogy a hullamvolgy alja meg mindig nem erkezett el, es mondjuk szokatlan tolem, hogy ilyen kurva sokat nyavajgok de ez van. Basz a nyavaja szo szerint... :)
Mult heten betegen dolgoztam atlag 10 orakat 4napig.
Most van idom pihenni meg elmenni dokihoz, de nincs is hazidokim mert meg aprilis kornyeken kirugott :D:P
Nincs penzem, kvazi kajat se tudok venni magamnak...
Itthon meg az albiban nincs tul sok kaja, ugyhogy valamit ossze fogok okoskodni magamnak.

Az ilyen turak jok arra hogy, tudd ertekelni a az emberi elet sinus hullamanak tetejet.
Remelem lesz erelme a sok szopasnak. Viszont kis johir, hogy megvettem eletem elso konyhakardjat, ami gude markaju solingeni gyartmanyu jo kis damasztacel kesecske, 8iinches, es kellemes majd fel kilojaval apritja, az apraja nagyjat :D

Na kozben korulneztem a konyhaban es rajottem hogy stiriai meteltet fogok csinalni. lefenykepezni nem tudom, ezt most elore megmondom, de idovel majd minden adja magat.

Stiriai metelt

teszta:
20 deka jofele turo
2 sargaja
csipet so
egy kiskanal cukor
annyi liszt amennyit felvesz

krem:

1 sargaja
5 deka porcukor
1 tasak vanilias cuki
1 kis pohar tejfol
1 citrom reszelt heja
5 deka szobahomersekletu vaj
2-3 feherje felverve

A tesztahoz alaposan osszegyurom a turot a sargajaval meg liszttel bele a so meg a cukor. es kinyujtom kb centi vastagsagura, majd lobogva forro vizben kifozom, leszurom felrerakom.

A kremhez a sargajat habosra keverem a vajjal, majd a cukorral, hozzadom a tejfolt, a vanilias cukit, a citrom hejat, alaposan elkeverem, itt ilyenkor a mazsolafuggok, beledobnak meg egy marekkal a jobol, majd a vegen beleforgatom a felvert feherjet, tuzallo talba teszem a tesztaval egyutt, ovatosan keverintek rajta egyet, es 160C fokon sutom ugy egy haromnegyed orat.
Ha elkeszult akkor hagyni kell kicsit allni, monjuk egy negyed orat vagy felet, es utana ugy meg kell enni hogy sitty sutty ne is maradjon. En total oda vagyok erte. Eleg gyermekded vonzodas, de nincs mit tenni kurva finom...