ez az albérletünk hivatalos weboldala

Úgyhogy mindenki nézze meg ha kiváncsi milyen önképző pscyhiátria...
myspace.com/hulyegyerekek

Feltöltődés

Kevés időm van általában magamra, de ma úgy alakult, hogy sikerült elmennem moziba. Fúúúú de régóta vártam már. A film cime Anna bekattanva. Nagyon jó film, egy spanyol ürge rendezte és annyira pozitiv módon feltöltött hogy kevés ilyen dolog tud ilyen élményt okozni. Amugy munkahelyemen szinte minden rendben megy, igyekszem mindent ugy intézni hogy a saját és az üzlet értékrendjeivel a lehető leghasznosabb módon alakuljon. Ez persze nem minden szempontból megy, de úgy gondolom becsületes vagyok, és hü önmagamhoz a a legtöbb szempontból. Persze sokáig nem fogom itt húzni, de a böjtnek szerintem van értelme. Mármint úgy értem, gyülnek a kis eszközeim (vettem csontozókést, és fenőacélt) :) azt hiszem mindenkinek sikerült végre karácsonyi ajándékot vennem. Ugyhogy félig meddig újult energiákkal ugrok bele az elkövetkezendő ünnepi időszakba. Az persze kérdés hogy sikerül e majd megfelelnem. Addig is türelem, és kitartás mert lassan megint lesz annyi szellemi energiám hogy tudjak ide olyan recepteket irnom amiket mindenki meg tud csinálni, és örülni fog neki. Most nem kezdek bele mert lassan fogytán az időm nomeg persze más inspirációkkal vagyok feltöltődve. Mégiscsak tél van legyen mentségemre mondva... :S Ugyhogy most lépek is és januártól megint lesznek fain receptek ;) addig is ola

Csak úgy

Megint eltelt egy csomó idő, lassan már nem is számolom. Sőt, igazándiből nincs is miért, mert olyan mintha egy idő nélküli perpetum mobile mókuskerékben szaladgálnék cél nélkül. A helyzet meglehetősen sokrétü, de mostanság a sok bántó dologból kezdeném a újabb kiakadással.

Szóval. Amikor az ekletikába jöttem, tele új reményekkel, meg elgondolásokkal, akkor nem gondoltam volna hogy pár nap, hét, illetve hónap után alapvető rácsodálkozásaim lesznek a magyar vendéglátással kapcsolatban. Azaz, hogy ez az egész dolog nálunk nagyon durván el van baszva...
A szituáció nagyon egyszerü. de mégis tragikus. Aki volt vagy van a helyzetemben az tudja hogy a konyhán a takaritás egy szent dolog müszak után, vagyis hogy úgy kell elhagynod a munkaplaccodat hogy az ugy nézzen ki mintha te ott se lettél volna. Én alapvetően ritka hanyag ember vagyok, de ha valamit fontosnak tartok akkor az a feladatom amit mindig a lehetőségimhez képest a legjobban kell ellátnom. És ha én egyszer takaritok, akkor nem akarok elsietni és lelkiismeretesen mindent tisztára nyalok, akkor is a sokszor persze csak a látszat a fontos. A mostani konyhán van 2 tüzhely, egy rostlap és egy sütö. Ezek a müszak végére elég retkesek szoktak lenni, de én azt hiszem elég szépen le szoktam őket nyalni. Erre vannak külön mosogatószerek, amikből a legnagyobb ellenségem a zsiroldó. Aki dolgoztt már zsiroldóval az tudja, hogy irdatlan kemény egy kemikália, tehát mindent lemat amit amugy az isten se tudna lehámozni egy egy felületről vagy eszközről. Amikor azt mondtam hogy ellenségem, nem is fogalmaztam jól mert valamilyen szinten a barátom is, de csak egy egy esetben. Mégpedig. Oké hogy le kell zsiroldózni a tüzhelyet, mivel kifoyik zsir, cukor minden szir szar ami utána a hő hatására egyre inkább besürüsödik, mig a végén valamiféle bevonatot képez azon amire rákerül. Ezeken a felületeken ajánlott használni, persze nem orrba szájba...

Nade, hogy 2008ban valaki a rostlapra zsiroldót fujjon, arra a rostlapra, amin ételek sülnek, azaz hogy közvetlen kontaktaktusban van az étellel, az nekem sok. Sőt a sütőtérbe is kerül belőle.
Bocs de ez nekem sok. A munkahelyem nagyon jó kis placc, szeretek ott dolgozni, tanulok is sokat. Nade ekkore eszetlenséget én még nemigen láttam. Evvel arra célzok, hogyha nem is közvetlenenül, de mérgezzük az embereket, és ez kurvára elkeserit. Nap mint nap azon feszülök, hogyha valami kikerül a kezemből, akkor az legyen olyan, amit én is nyugodt szivvel megennék, azon felül, hogy finom, és állagra is megfelelő. De ilyenkor kibaszott szélmalomharc érzésem van :( Azaz nincs az a tökéletesen elkészitett herepörkölt amit egy kiskanálnyi tyukszarral ne lehetne elbaszni helyzet van. A világ kemény és undoritó, de én nem vagyok az... Tele van a faszom ezzel az egész országgal, mert lássuk be sokszor nem is az emberek hanem a hely, meg a hozzáállás teszik őket azzá, amiből a végén ez az egész dolog kikerekedik. Ez egy tök egyszerü dolog, nevezhet akárki naivnak, de a kurva anyját, hogy nap mint nap ismeretlen lugos vegyületek füszerezik, az amugy nagy igyekezettel elkészitett kenyereimet, roston sült dolgaimat. Annyira hervasztó hogy hihetetlen. Aki meg megundorodna, és azt hinné hogy ez mindig mindenhol igy van, azt nyugtassa az a tény, hogy én ma vegyszer nélkül addig suroltam a rostlapot, amig nem lett patyolattsizta. Nem hagyom annyiba. Ha a világ beteg és eszetlen attól én még nem leszek az, szóval a tanulság, hogy mindenkinek lófasz a seggébe aki ilyenné tette ezt az országot.

Legkésőbb február végén itthagyom ezt a szart, addig is még jelentkezek. Receptet meg nézzetek a chili és vanilián, ő legalább a maga ura, és nincs aki megkösse a kezét. Én meg addig grátittá gyúrom a kulináris intelligenciám. :D

hoppá

El is felejtettem, hogy megjelent az a zene, amit már kb, több mint fél éve kerestem.
Ez teljesen meg is nyugtatott 3 hétre előre: http://www.youtube.com/watch?v=MUa4YvknWuM

All the cash in the wolrd...........

Gyáááááááááááááááááááááá

Dallamok a szélben, avagy a kenyér ódája

Eléggé szégyellem magam amiatt, hogy csak ilyen ritkán tudok irni ide, lassan az 1 hónapos intervallumok is megcsúsznak, és a végén örülök ha félévente egyszer ideírok...
In medias res
A Picanterből ugy kibasztak mint macskát szarni, és csúnyán át is vágtak a palánkon, mivel nem fizettek ki úgy ahogy abban mi eredetileg megállapodtunk. Ez bizony szar ügy de, nincs mit tenni, bele kellett nyugodnom. Sokat gondolkoztam rajta hogy a szemet szemért, fogat fogért elv alapján odamegyek és elhozok valamit ami kompenzálja az anyagi károm, vagy feljelentem őket az apehnél, esetleg munkaügyi felügyeletnél, végső soron pedig bedobom az ablakot egy macskakővel, vagy még sorolhatnám... Idővel rájöttem, hogy az ilyen jellegű cselekményeknek az égegyadta világon nincs semmi értelme így inkább hagytam is a fenébe. Ha hiszünk a karmában akkor ugyis minden elrendeződik magától (pontosabban én reménykedtem benne).

És végül így is lett minden. Az egész avval kezdődött, hogy kedves Dj Vikinek elsírtam a szívfájdalmam, aki sokat segített azzal, hogy bemutatott az Eklektika Café Lounge üzletvezetőjének Ágotának akivel egy kis beszélgetés után ara jöttünk rá, hogy hasonló érdeklődésünk van az ételek iránt, így felvett egy pár nap próbamunkára és hip hop megfeleltem... :D Most elmondhatom, hogy egy olyan helyen dolgozok ahova szeretek bejárni, kicsit olyan nekem mint egyfajta játszótér vagy nem is tudom. Jó ételek frissen gyorsan, és a legfontosabb, hogy végre van egy nagyon nagy tudású Séf fölöttem aki irányítja pozitív irányba a munkámat. Ő nem más mint Pálos Beáta, érdemes megjegyezni, mert nagyon harmonikus ételek kerülnek ki a kezei közül. Öröm tőle tanulni nap mint nap, mindemellett igen toleráns egyéniség.
Szóval azt hiszem kicsit révbe is értem ami ezeket a szempontokat illeti, albérlet is van végre a fejem fölött. A lakótársaim is normális emberel, egytől egyig pozitív figurák a sok surlódás és ellentét mellett is.

Karamellizált hagymás kenyér

1kg kenyérliszt (fontos a jó magas glutántartalmú liszt)
7dl langyos víz
20g élesztő
másfél evőkanál élesztő
2 fej hagyma nagyon finom vékony karikára vágva
1 evőkanál vaj
2dl olaj vagy kevesebb

A kenyér örömét szerintem ugyanaz a sors érte napjainkra mint az összes többi élelmiszerét, gyümölcsök génkezelve, húsok felpuffasztva, és még sorolhatnánk...
A friss házikenyér, egyrészt tovább eláll, másrészt a gondoskodásnak köszönhetően, rendkívül finom puha belseje lesz és mindemellett ropogós külső része lesz, ami valami frenetikus...
A folyamat avval kezdődik hogy hagymát leges legalacsonyabb fokozaton elkezdjük párolni a vajon, és otthagyjuk.
A vizet összekeverjük az élesztővel, és veszünk egy jó nagy tálat vagy Vájlingot (olyan viccesen hangzik a vájling szó :D) és összekeverjük benne a leszitált lisztet és a sót, csinálunk egy kis mélyedést a közepébe, beleöntjük a vizet, és szép szisztematikusan elkezdjük összetrutymákolni az élesztős vizet és a sós lizstet, mint azt nagyanyáink tették... Keverjük gyúrjuk, jól megnyomkodjuk forgatjuk amig egy ragacsos egyveleget nem kapunk a hozzávalóinkból, (közben rákavarunk a hagymára) amikor kész a kenyértésztánk, kivesszük és olajos felületre helyzzük.
A tálat amiben bekevertük, szépen kimossuk kitöröljük, de csak vizzel és tiszta konyharuhával, semmi mosószer és egyéb szmötyi!!
Kiolajozzuk a tálat és belerakjuk a tésztát, majd letakarjuk, és előkészíjük magunknak a szép nagy munkafelületet :) Tényleg legyen szép és tiszta ez fontos, mert megérzi a kenyér és haragudni fog ránk. :P majd rákeverünk a hagymára. Ez idő alatt elviekben a tésztánk kezd feléledni, és öntudatára ébredni, de még nem látszik rajta.

first step:
A tésztánkat helyezzük a leolajozott munkafelületre, és olajozzuk be a kezünket, majd kezdjük dagasztani, mégpedig úgy hogy, megfogjuk az egyik sarkát ami épp kézreáll, és eltoljuk magunktól, mintha kézzel próbálnánk nyújtani, szép finom és egyenletes mozdulatokkal, egészen addig amig a tészta fel nem veszi az olajat a felületről és a kezünkről. Ha ez megvan akkor rakjuk vissza az olajos edénybe olajozzuk le a tetejét és fedjük le, töröljük tisztára a munkafelületünket, majd legvégül keverjünk rá a hagymára, nehogy leégjen... :) ha minden okés akkor üljünk le és együnk meg egy almát

Second step:
Megint olajozzuk le bőven a munkafelületet, és dagasszuk rajta a kenyérkét, ugyanúgy mint az imént, majd megint hagyjuk tiz percig állni, közben alma helyett egy pohár bort iszunk meg amig várunk a tésztára, és levesszük a tűzről a hagymát ami elviekben már szép barna színt öltött, ha nem akkor még kicsit pároljuk., majd kivéve egy nagy felületre helyezzük, hogy ki tudjon hülni kézmelegre.

Third step:
Ujra megtesszük amit megkövetel a haza, majd szépen keresünk egy szakajtónak nevezett tárgyba ami nem más, mint egy forma amiben szeretnénk hogy megkeljen a kenyér, lehet ez bármi, ami tiszta és elég nagy hogy beleférjen a tésztánk, plusz ezen felül legyen neki helye kelni, legalább a duplájára... Ha ez megvan a szakajtó, akkor beolajozzuk ezt a szakajtót, és belisztezzük. A tésztát addig szépen kinyújtjuk jó vékonyra és rárakjuk a hagymát majd behajtjuk mint egy terítőt, és össze vissza dolgozzuk, hogy egyenletesen eloszoljon benne a hagyma. Ha ez kész akkor mostmár belerakhatjuk a kilisztezett olajozott szakajtóba, letakarjuk egy olyan konyharuhával, vagy dologgal, amit nem vegyszerben mostunk különben a kenyér külső része átveszi a mosószer vagy öblítő zamatát, azt meg felénk nem szeretjük :P
És így hagyjuk egy hűvös helyen, ami olyan 25 fokos vagy annál kevesebb, mert akkor szép egyenletesen fog benne termelődni a gáz, ami felfújja kenyerünket, ettől lesz levegős, ízes, puha, rugalmas, és fasza a kenyérkénk. Ez a hüvős hely egy-másfél óráig fogja vendégül látni kenyérkénket, egészen addig amig legalább a duplájára nem növekszik.

Last step:
1 óra multán, felemelegítjük a sütőt 220C fokra, és megnézzük a kenyeret, ha elég szép nagynak ítéljük, akkor enyhén ecetes vízzel megpermetezzük a tetejét és betoljuk 30percre a sütőbe 3 jégkocka társaságában, és nézzzük, hogy mennyire jó ahogy sül a kenyér, ha letelt a fél óra, vagy már elég barna a kenyér héja, akkor levesszük a hőt 190 fokra, és még sütjük egy negyed órát. Ha kész akkor kivesszünk a sütőből, tiszta felületre kiütjük a kenyeret, és hagyjuk kihűlni, majd daraboljuk fogyasszuk és örülünk neki, hogy mennyire jó is az élet.

Ui: Mindenkinek ajánlom, hogy a kenyeret csak nyugiban ráérősen csinálja, úgy hogy senki ne zavarja, és a legfontosabb, hogy valami nyugodságot árasztó, kellemes andalító chill out zenét hallgasson, mert a kenyér is hallja. Elvégre ő is él, mi élesztjük fel! Tiszteljük a kenyeret. Mindennapjaink része, és ezek mellett egyik elgősibb táplálékunk.
Ha jól jártunk el az eredmény tarolni fog, és nem sok jövője lesz. Az persze magától értetődő, hogy barna lisztből is lehet csinálni, esetleg más zöldséggel, fűszerrel és még sorolhatnám...

Sok sikert majd jelentkezek

Folyton folyvást

Eléggé zavar, hogy csak ilyen ritkám tudok irni, de egyszerűen kiszipolyázza a lelkem az élet, és csak havonta egyszer irok. Lehet, hogy ez már a jövőben is igy marad. Mindenesetre történnek a dolgok körülöttem ezerrel. Munkahely csere volt nemrég, ugyanis felvettek a picanterbe, ami egy spanyol delikátesz üzlet. Maga a hely kurva jó, a rákóczi úton van a novotel mellett, és egyelőre ugy néz ki ott is maradok. De! Tele van a faszom, nagyon csúnyán. Röhejes, hogy azért menekültem el, mert azt hittem, majd itt viszem valamire, de ahoz képest nemhogy egy helyben toporgok, de még vissza is fejlődtem. Minden téren, nem vagyok vidám jókedélyű, sokkal inkább ilyen bepunnyadt fasznak érzem magam a sok meló miatt, ami nélkül meg megélni nem tudnék.
Az az érzésem hogy túlvállaltam magam, mert egyszerre a zpben is dolgozok, meg a picanterben, és már nem birom ideggel. Nagyon durván csalogat, az a tény, hogy tulajdonképpen bármikor megtehetném, hogy itthagyok csapot papot, és elhúzok innen jó messzire. De egyelőre visszatart a pénz. Gusztustalan vicce a világnak, hogy anélkül el se merek indulni egy olyan lélegzetvételű életmódváltás felé ami amugy annyira csalogat. Kicsit egyedül érzem magam. Tudom, hogy az én hibám, de azért mégis bassza meg. A különböző hangulatváltozásaim, és az, hogy nagyon nehezen tudok spórolni, mindig ellehetetleniti azt, hogy végre elinduljak.
Tudom nagyon jól hogy az agyam az egyetlen akadálya annak, hogy mindent leszarva elinduljak a nehezebb úton. Érik bennem nagyon a dolog, de eddig van még jócskán mit tanulnom, szamailag, alázatosság, és terhelhetőség terén. Egész egyszerűen már nem bizok magamban. Mondhatnám ugy is hogy kisiklott az életem, de az tulajdonképp faszság, mert kivülről minden faszának látszik, belülről mégis rohad az a bizonyos alma. ELég depressziv egy szöveg, de most per pillanat igy érzem. Ja, és jelzem, tolerancia szinten kurva sokat fejlődtem.

Szóóóóval, mindent összegezve, adok magamnak egy hónap gondolkodási időt, hogy eldönthessem, vajon alkalmas vagyok e arra a célra, amit titkon kijelöltem magamnak már egy éve, vagy arra leszek kárhoztatva, hogy a saját hülyeségemben rohadjak meg...
Érdekes kis önismereti program lesz, remélem élvezni fogom.
Ja és ha már itt tartunk, van fasza kis reggeli receptem spanyol módra (ha már spanyol dolgokat árulunk :)) Suliba járóknak javallott legalább 2 szelet iskola előtt...

Spanyol piritós

Sima fehérkenyér
túlérett puha paradicsom
a.o.c. minősitésű gyümölcsös aromájú olivaolaj
tengeri só
fokhagyma

Csinálunk egy sima piritóst vagy 2szer piritóst, attól függ mennyire szikkadt a kenyér. Érdemes régebbit használni szerintem. Ecsettel megkenyjük vékonyan az olivaolajjal a kenyérszeletet, és megpiritjuk, ezek után alaposan bedörzsöljük fokhagymával, majd a paradicsom leves húsát beledörzsizzük a piritósba, megszórjuk tengeri sóval és voilá...
Nevetségesen finom az eredmény, és komoly addikciókat válthat ki ugyhogy csak vigyázni ám... :D
Én speciel Iberico sonkával szoktam enni, amiből egy lehelet vékony szeletke csodákra képes, ha esetleg valaki megkivánja, jöjjön be a picanterbe és vágok neki... :P:D
Na sok szerencsét, én most elrakom magam holnapra. Legközelebb meg akkor irok, ha beállt az életem. Lehet hogy el fog tartani egy hónapig.

Ui: Ági te meg majd ird meg, hogy hogy sikerült a leves.

simeone neni fokhagymalevese

Na ez egy annyira klassz recept, hogy adja magat a kozzetetelre... Egy francia szakacskonyvben talaltam, amit az a csaj irt aki a csokolade cimu kotelezo olvasmanyt, a neve most nem ut eszembe de pill. google: Joanne Harris.

Na szoval annyira por es ennyira egyszeru etel hogy egesz egzszeruen adja magat, remelem majd kiporbalja sok sok ember, alkalomadtan le is fenykepezem ha kesz lesz. Egyelore meg epp fo es az illata is nagyszeru.

Simone nagynéni fokhagyma levese

4 ek oliva olaj
5 fokhagyma fej vizszintesen elvágva
25 g liszt
1,5 liter víz
1 evokanal szaritott kakukkfu
Tengeri só
Bors
100 g vékony cérnametélt
1 csokor petrezselyem apróra vágva

Melegítsük fel a sütőt 140 fokra

Tepsibe öntsünk egy kis olíva olajat és tegyük rá a félbevágott fokhagymákat. Süssük 1-1,5 óráig amíg puha lesz.

Mikor kihűlt, nyomjuk ki a gerezdek puha belsejét. Tegyük serpenyőbe, öntsük mellé a sütésnél keletkezett levet is, majd törjük péppé. Közepes lángon keverjük bele a lisztet úgy. Hogy felszívja az olajat és rántásszerű legyen. Lassan öntsük bele a forró vizet és keverjük folyamatosan. Adjuk hozzá a kakukkfüvet és a fűszereket, majd főzzük 20 percig. Vegyük le a tűzről, dobjuk ki a kakukkfüvet, és mixeljük össze a levest. Újra tegyük a tűzre, adjuk hozzá a cérnametéltet és főzzük még 3 percig. Tálalás előtt szórjuk meg petrezselyemmel.

A receptet autentikusan tettem kozze, magyaran szolva bekopirozta anyukam a konyvbol...

Meg lehet kovezni de tenyleg faszasag. :)

ettetek? terdrekenyszeritettek...

Hat itt tartunk, nem irtam tobb mint egy honapja, magara hagytam a kis blogomat. Ennek tobb oka is van, most nem fogom sajnalni hogy leirjam. Szoval az elso es legfontosabb, hogy felkoltoztem pestre, otthonhagyva a paradicsompalantaimat, a cukkiniket, a padlizsanokat, a csicsokakat amiket ultettem, a szamitogepem(ezert irok ekezetek nelkul), es a kis menyetemet, aki depresszios lett mivel senki nem foglalkozik vele erdemben, valoszinu el fogom ajandekozni boti haeromnak. :( Szoval eleg szomoru a dolog. Masreszt pedig a regi munkahelyemre a zold pardonba tertem vissza dolgozni, ugy gondoltam, hogy majd sikeresen de haaaat.

Kezdjuk az elejen. Amikor az elejen odamentem arrol volt szo hogy majd minden poszton kiprobalnak es ahol a legtobbet tudok segiteni oda raknak be, de ido kozben kiderult hogy total bena elsobalozo kis pupi vagyok. Es sajnos barmennyire is magamrol van szo be kell ismernem ,hogy bena vagyok... Egz szo mitn szay kurva sokat szopok a tudatlansagaimert, amiket az iskolaban nem tanitottak meg, mert nem is tudtak volna. Rajottem hogy ez a szakma nem olyan kurva egyszeru mint egy halando azt kivulrol latja, persze ez minden szakmaval igy lehet gondolom. CSak ezzel a radnoti szavaival elve eroltetett menetben nincs mellettem olyan ember aki ugymond olyan teren tarsam lehetne hog eggyutt eljunk meg dolgokat, szoval igy hulyen hangzik de total egyedul vagyok minden ertelemben. Kicsit magamat is elvesztettem, es ez inkabb zavaro mint mondjuk mas hianya.
Peldaul nem tudom eldonteni hogy, miert van hogy amit eltervzek sosem tudom 100 szazalekig vegigvinni annak ellenre hogy, sokszor fogosszeszoritva kuzdok, es magamtol meg el is hinnem hogy sikerult, de mindig van valaki, aki emlekeztet ra hogy megse sikerult. Azaz sokszor mar magam elott egek be. Hogy masok mit gondolnak azt mar eleg regota sikeresen le tudom szarni, de amikor sajat magadba vetett hitedet ingatjak meg akkor faj a dolog igazan.
Azert mondtam, hogy a szakmat kivulrol latni, inspiralolag szemlelni teljesen mas, mint egy mokuskerekben szaladgalni egesz allo nap, mint amit en csinalok, mindennek fejeben meg jol se csinalom!? Azok a dologok amiket eddig tok tutira csinaltam es sosa rontottam el azok mint felkeszen, nem szepen lerulnek ki a kezeim kozul, latom magam sullyedni.

Egy szo mint szaz, kicsit depisre sikerult ez a post de evvel csak azt akarom mondani hogy a hullamvolgy alja meg mindig nem erkezett el, es mondjuk szokatlan tolem, hogy ilyen kurva sokat nyavajgok de ez van. Basz a nyavaja szo szerint... :)
Mult heten betegen dolgoztam atlag 10 orakat 4napig.
Most van idom pihenni meg elmenni dokihoz, de nincs is hazidokim mert meg aprilis kornyeken kirugott :D:P
Nincs penzem, kvazi kajat se tudok venni magamnak...
Itthon meg az albiban nincs tul sok kaja, ugyhogy valamit ossze fogok okoskodni magamnak.

Az ilyen turak jok arra hogy, tudd ertekelni a az emberi elet sinus hullamanak tetejet.
Remelem lesz erelme a sok szopasnak. Viszont kis johir, hogy megvettem eletem elso konyhakardjat, ami gude markaju solingeni gyartmanyu jo kis damasztacel kesecske, 8iinches, es kellemes majd fel kilojaval apritja, az apraja nagyjat :D

Na kozben korulneztem a konyhaban es rajottem hogy stiriai meteltet fogok csinalni. lefenykepezni nem tudom, ezt most elore megmondom, de idovel majd minden adja magat.

Stiriai metelt

teszta:
20 deka jofele turo
2 sargaja
csipet so
egy kiskanal cukor
annyi liszt amennyit felvesz

krem:

1 sargaja
5 deka porcukor
1 tasak vanilias cuki
1 kis pohar tejfol
1 citrom reszelt heja
5 deka szobahomersekletu vaj
2-3 feherje felverve

A tesztahoz alaposan osszegyurom a turot a sargajaval meg liszttel bele a so meg a cukor. es kinyujtom kb centi vastagsagura, majd lobogva forro vizben kifozom, leszurom felrerakom.

A kremhez a sargajat habosra keverem a vajjal, majd a cukorral, hozzadom a tejfolt, a vanilias cukit, a citrom hejat, alaposan elkeverem, itt ilyenkor a mazsolafuggok, beledobnak meg egy marekkal a jobol, majd a vegen beleforgatom a felvert feherjet, tuzallo talba teszem a tesztaval egyutt, ovatosan keverintek rajta egyet, es 160C fokon sutom ugy egy haromnegyed orat.
Ha elkeszult akkor hagyni kell kicsit allni, monjuk egy negyed orat vagy felet, es utana ugy meg kell enni hogy sitty sutty ne is maradjon. En total oda vagyok erte. Eleg gyermekded vonzodas, de nincs mit tenni kurva finom...

Zita kedvence avagy burrito a'la marc

Ragu
4 nagy túlérett paradicsom, ha az nincs akkor 2 egészparadicsomkonzerv
300 g száraz vörösbab, beáztatva egy éjszakára, vagy 2 konzerv vörösbab lecsöpögtetve
1 nagyobb konzerv csemegekukorica
1 nagy vöröshagyma
0,5 dl olaj
0,5 kg darált sertéshús
babérlevél
1 tasak chili con carna
0,5 tk őrölt koriandermag
2 chilipaprika kierezve
2-3 dl húsleves
só bors

Salsa ranchero

1 nagy vöröshagyma
4-5 érett paradicsom (ha van tomatillónk akkor azt rakjunk bele)
1 nagy kaliforniai paprika
2 gerezd fokhagyma
1 lime leve
1 citrom leve
1 nagy csokor petrezselyem
2-3 levél koriander
kevés fűszerkömény őrölve
frissen őrölt feketebors
friss oregano 4-5 level, ha az nincs, akkor szárítottból 2 tk
1 nagyobb chilipaprika
só
1 lötty olivaolaj

Továbbá

1 nagy csomag tortilla
ha szeretitek, akkor guacamole is nagyon megy hozzá
1 nagy tejföl
2-300 g cheddar sajt
coronita lehetőleg egy rekesszel :D
1 üveg tequila :D





Mivel már csomószor evvel piszkantottak a lányok, és hallottam olyat is vissza, hogy én fukarkodok a recepttel, ezért megkapjátok :D Slussz poén az egészban, hogy a csajszik nagy kedvence ez a kaja.

A salsához a hozzávalókat egy nappal előtte összedobáljuk és összeturmixoljuk, és ügyesen belőjük benne az ízeket, hogy egyik se legyen túl hivalkodó, ha kicsit túl csípős az nem baj mert másnapra a citromsav kinyírja a kapszicin nagy részét, kvázi nem lesz olyan csípős.

A raguhoz olivaolajon megpirítjuk a finomra vágott vöröshagymát, és chilipaprikát.
Amikor a chili kezd egy kicsit mogyórjellegű illatot adni akkor beletesszük a darált húst és alaposan átpirítjuk, majd amikor látjuk hogy megpirult a hús, akkor hozzáadjuk az előzetesen lebőrözött és felkockázott paradicsomot, a húslevest, a chili con carnét, a babot, a babérlevelet, a koriandert.
Hagyjuk főni addig a amíg a bab megpuhul, majd hozzáadjuk a lecsöpögtetett kukoricát, és avval is összefőzzük, nagyjából addig hagyjuk főni amíg besűrüsödik az egész ragu.

A tortilla lapokat alaposan megtöltjük sajttal, a raguval, a salsával, és berakjuk a sütőbe, és addig sütjük amíg kellemesen aranybarna színü nem lesz. Tálalásnál egy kis tequilát bedobunk gyorsan, majd nekiáltunk a friss forró burrítónak, tejföllel még több salsával, salátával fogyasztjuk.

Iszonyatosan laktató, gondolom nem kell magyarázni hogy miért is...

krumplifőzelék átgondolva+ kakaóvajban sütött chilis csirkemell

A krumplifőzelék helyesen elkészítve szerintem az egyik legjobb főzelékféle, de persze mindenkinek más és más.
Kicsit unom már a habrást meg a lisztes sűrítést, de egy főzelékhez nem illik a keményítő.
Így szépen a főzelékben szétdaráljuk a fele krumplit, és voilá jó is minden.

4 szép nagy szem krumpli
2-3 friss babérlevél
só+bors
ízlés szerint tejföl
2-3 deci húsalaplé

A krumplikat tetszés szerinti egyenletes szeletekre vágom, és belerakom egy lábosba, és annyi alaplevet öntök rá, hogy éppenhogy ellepje+só+bors, ezek után hozzáadom a babérleveleket, és megfőzöm a krumplit. Ha megfőtt szépen a cucc, akkor kiveszem a lábas fedőjébe átpakolom a fele főtt krumplit, a maradékot pedig a tejföllel összeturmixolom (én botmixerrel tettem, de persze ez opcionális) visszarakom a krumplit és összeforralom még egyszer, és tátááááá
Kész is meg fincsi is, legalábbis nekem ízlett, és nem kellett szüttyögni a rántással...

Chilis csirke

1 nagy csirkemellfilé
só bors
kakaópor
kakaóvaj

csirkemelleket egyenletes 5 milis filékre metszem hosszában, sózom borsozom, meghintem
chiliporral, lehetőleg valami indiai hajmeresztővel, és a végén meghintem kevés kakaóporral, de tényleg csak egész kevéssel, hogy csak mi tudjunk róla (ez a titkos hozzávaló :D) ezek után az egészet egy serpenyőben habzásig hevített kakaóvajban aranybarnára sütjük és a krumplifőzelékkel tálaljuk. Persze egymástól külön.

Elég katymasznak tűnik így elsőre, legalábbis ezt mondta egyik cimbi, de ennek ellenére, pillanatokig tartott a pályafutása, főleg a csirkéé

Kitérés

Az utóbbi 1-2 hétben bizony iszonyatosan felpörögtek a dolgok ugyhogy nem írtam.
Voltam Evil9-on, volt a szülinapom, kétszer is... :D Mult héten meg meglátogattam az a38at kavinsky és dj feadz alkalmából, továbbá másnap elmentem naughty by nature-re, és egy kellemes garden partyval zártam a télapónál. Természetesen főztem egy rakat dolgot amit nem dokumentáltam, de majd visszatérve belinkelgetek ezt azt. Ma ANyák napja alkalmából csináltam édesanyámnak Arlettet.No comment, számomra jelen pillanatban a könnyed desszertek királynője. Pontos recept meg majd holnap mert ki vagyok már merülve.

Coq Au Vin

1 vagy másfél kilós csirke szétkapva alkatrészekre
20 gyöngyhagyma, lehetőleg nem az ecetes lében ázó tesó hanem a friss kicsi
8-10 kis gomba
10 deka császárszalonna
5deka vaj
1 evőkanál liszt
1 evőkanál paripüré
1evőkanál barnacuki
2 gerezd fokhagyma
2,5 deci jóféle vörösbor
5 deci csirkealaplé, szerintem itt lehet kockából is, mert a bor elnyomja a műízt...


Azért most írok, mert az evil nine kultúrális sokkot hagyott bennem, iszonyatos volt... Tényleg!

Evl 9 melett sok ed Justice-t hallgatok, meg oizo-t. Ujabban pedig sebastian-t. Nálam a franci vörösboros csirkát a sebastian ihlette, ugyhogy én úgy képzelem, hogy az oizo, meg a sebatian, otthonukban a coq au vin olyan lehet mint nekünk a csirkepaprikás :D


A vajat jól felhavítem, hogy habozzon, utána a sózott borsozott csirkealkatrészeket szőkére pirítom benne, mellédobom a csíkokra vágott szalonnát és a gyöngyhagymácskákat, jól összepirítom, majd hozzádobom a gombát és a fokhagymagerezdeket összforgatom őket, hozzáadom a lisztet a paripürét, és ráöntöm az alaplevet és a bort. Innentől kedzve csak felforralom hozzáadom a kanál cukit, és gyöngyözve forralom, ahogy illik kb. 50percig illetve amig jó lesz

Kiveszem a csirke és zöldségdarabokat a visszamaradó lét mártás sűrűségűre redukálom,
A csirke darabokat kiszedem jó sok zöldséggel mag szalonnadarabokkal tányérra, meglocsolom a finom lével, és forró zsemlekrutonnal és petrezselyemmel tálalom.

Nagyon fasza kaja, le a kalappal a franciák előtt. Az ízharmónia lágy enyhén vörösboros, és ne mtolakodó, kicsit az újházi tyúkhúsleves francia haverja...

Kipróbálni ám!

erőleves

A Chili azt írta hogy az erőleves minden haladó hobbiszakácsnak egyszer eljön az életében. Szerintem amint eljön utána elkezdődik valami...

A színtiszta húslé egy erőt adó isteni adomány, én ebben hiszek nem istenben. Főleg miután tegnap
vilmoskörte akció volt :D...
Reggel majd séztdurrant az agyam a kurva szesztől, de a további macskajajtól megmentett az erőleveske.
Szép tiszta, vonzó, elegáns, jóízü Fasza téma egyszóval.
Az alapja a kocentrált alaplé, amit tegnap kezdtem el főzni. Legjobb a csirkecsontból készülő alaplé, de persze lehe borjuból, sertésből stb...
Az erőéevesnek pedig a végleges formáját, az úgynevezett derítő oldat adja, ami ugymond kitsztítja a kis zavaros levesünket, és kiváló színt kölcsönös neki.

Avval kezdem hogy 180C fokos sütőben szépen megpirítom nagyjából fél óra alatt a csontot, utána belerakom egy nagy fazékba, a tapsibe leragadt odakaramellizákódott csontlevet pedig egy kis forró vízzel fekaparom. Ezek után zutty rá a víz, és forraljuk 8órát legalább, közben bele a darabolt zeller, a hagyma, a répa néha kakukkfűág, illetve petrezselyem, és folyamatosan zsírozzuk le. A 8. óra végére nagyjából az alaplevünk kész is, szépen leszűrjük és hagyjuk kihűlni. Miután kihült elvileg kocsonyaállaga lesz mivel kioldódott a csontokban található pektin, és így a teteje könnyen lezsírozható.

Az alaplevet langyosra melegítem, a fehérjét felverem a paradicsompürével, rakok bele tört borsot, a darált húst répát, zellerszárat, póréhagymát feldarabolva, és egy marék petrezselymet finomra vágva, jó alaposan összekeverem, a fehérjével, hogy mindenhol fedje, és ezek után óvatosan összekeverem a levessel és elkezdem forralni. ELvileg amikor elkezd forrni akkor abahagyjuk a keverést, és ahgyjuk forrni egy óráig, így egy érdekes dolog, történik, mégpedig hogy a leves tetejére kicsapódik a fehérje, és szépen összegyűjti a kis törmelékeket. Ha jó kemény a fehérje a tetején akkor szépen átszűrjük egy másik fazékba, és hip hop, ott az erőlevesm amit utána már csak meg kell enni valamelyik jó kis módozat szerint, ugyanis van 300féle, amiről tudok, plusz még 200 amiről nem, ugyhogy van választási lehetőség... :D

Mézes csirke borban buggyantott fügével

1 egész csirke
4 evőkanál akácméz
30g vaj
2 gerezd fokhagyma
1ág kakukkfű
2levél medvehagyma
2 kávéskanál balzsamecet
1 egész alma
só bors...
20-30 szem aszalt füge
2-3dl Portói bor

Ma már korán beindult a gépezet, 10kor már bolognait főztem, ami hagy ne mondjam jó szar is lett... Ezek után egész álló nap szaladgálás, keverés, iskola, seft, bevásárlás, és végre otthon édes otthon, meg tanulás keserű tanulás.

De hála istennek estére a kezembe került egy egész (elviekben) házi csirke. Agyaltam már sokszor ezen a recepten, mert drága öreg gimis matektanárom, ösci bácsi emlegette fel ezt a receptet. Ő akkor megesküdött rá hogy nagyon finom, de igazság szerint csak nagy vonalakban vázolta fel, hogy hogyan is készül, így a fantáziámra voltam hagyatkozva. Az elkészült étel nálam 6csillagot kapott, de bátran ki lehet próbálni otthon, mert ugye a hibáimat kijavítva írom le a receptet.

A csirkét áttöröljük, ha kell megmossuk. A hasüregébe egy gondosan megmosott almát rejtünk, ami kitünően magába szívja az olykor kellemetlen baromfi ízt, továbbá nem hagyja kiszáradni a husit. A bőr alatt és a bőr felszínét sózzuk, borsozzuk, majd szépen megkenjük a mézzel egyenletesen, legvégül pedig rávagdossuk a hideg vajat. Odadobjuk a medvehagymát a fokhagymát és kakukkfüvet mellé és, így mindennel együtt lefedve rakjuk be a 200C fokos előre melegített sütőbe.

Amig sül a pipi addig a fügét megmossuk egy lábosba rakjuk ráöntjük a portóit, felforraljuk levesszük a lángról és lefedve hagyjuk sziesztázni.

A csirke hagy standoljon egy fél órát 200C fokon, utána vegyük le a hőfokot, és hagyjuk ücsörögni immár fedő nélkül 150C fokon ujabb fél óráig, én megfordítottam sütés közben, lehet azt nem kellett volna. Ha szép aranybarna a teteje, továbbá ha beleszúrunk egy tűt és világos lé folyik ki belőle, és nem véres, akkor átsült. Kivesszük a csirkét a maradék levet szinte teljesen lezsírozzuk, és leszűrve egy serpenyőbe öntjük, és szépen lassan elkezdjük beforralni a 2 kanál balzsamecettel együtt. Addig a kipihent sültcsikénket combra szárnyra és mellre daraboljuk, a mellett lehet többfelé is. Amikor már olyan szirupos a pecsenyelevünk , hogy bevonja a kanalat, akkor beleforgatjuk a csirke alkatrészeit, egyenletes réteget karamellizálva rá.

Ezután kivesszük a darabokat, és a fügével tálaljuk, esetleg mazsolás rizzsel, de nekem semmiképp nem lenne szívem krumplit adni hozzá. Ez a csirke tök könnyű, a mézzel és saját ízével, egy mély gyümölcsös karaktere van, sokkal inkább nevezném desszertnek mivel elég édes, és isszonyat finom. Mondjuk mondom, én speciel kicsit elkúrtam, de ezt szerintem inkább hagyjuk. Ettől függetlenül ez egy príma étel. Talán még friss őszi idénygyümölcsöket is adnék hozzá, de ez már egyéni szociális probléma. JÓ étvágyat

Csúsztatott palacsintatorta

8-10 megtermett FRISS eper
2 evőkanál redukált modenai balzsamecetnek nevezett valami
45g márkázott vaj
60g porcukor
4 házitojás
3dl tejszín
25g porrá darált mandula
25g liszt
2-3 kiskanál barnacukor
kevés házitej
plusz vaj a sütéshez
plusz porcukor a hintéshez


A Venesz, a Venesz.

Itt porlik előttem a magyar gasztronómia tölgyfájának gyökere, a konyhaművészetünk legjavának tárháza... A suliból csencseltem, mert azért mégiscsak ebből kéne felkészülni a vizsgákra... Ahogy azt a sanyika gondolja :D . Az igazság az, hogy ez a könyv lehetne alapja némiképp a gasztronómiánknak, csak ugye eléggé otromba receptekkel találkozik itt az ember, és ugye a fő hibája, hogy nem taglal pontosan technológiai eljárásokat, illetve lépéseket. Mindent egybevéve minden hibájával együtt szerintem lehet egy kiindulási alap, na persze annak aki tisztában van avval, hogy mit jelent a gasztronómi jelen pillanatban világszerte. Kinyitom ott hogy csúsztatott palacsinta, mert ugye ez érdekelne bennünket. Venesz báttya erre azt mondja, hogy anyaghányad, süsd meg azt jólvan. Elég vicces szerintem. Vagy csak nekem az? :P Mindegy is.

A venesz csak lisztet használ, de elsősorban nem sertéshízlalda a gasztronómia, így könnyítjük az eredeti eljárást, úgy hogy fele arányban liszt, fele arányban pedig darált mandula lesz a tésztánk anyaga. A génkezelt spanyol sátras eprünket pedig kicsit felturbózzuk kevés ecettel.

Az epreket 3-4 milis szép kis karikákra vágjuk, kiterítjük egy tálcára. Az ecetet 2-3 kanál barnacukorral, kb. egy-másfél evőkanálnyira enyhén szirupossá forraljuk. Megkenjük vele az eperszirmaink tetejét.

A szobahőmérsékletű vajat habosra keverjük a porcukor felével, hozzáadjuk a 4 tojássárgáját, a fehérjét meg külön rakjuk, az iménti kis masszát egy édes vajas majonézzé verjük, csipet só, majd hozzáagadoljuk a lisztet és a manduladarát. Könnyítjük 1 dl tejszínnel, és egy lottyanásnyi házitejjel, majd hűtőbe helyezzük negyed órára, addig felverjük a fehérjét, a maradék porcukorral kemény habbá, kivesszük a másik masszát, és ügyesen összeforgatjuk, úgy hogy habos maradjon az állaga.
A palacsintasütőt előmelegítjük. A sütőt előmelegítjük 200C fokra
Itt megemlíteném, az öntöttvas jó 2kilós palacsintasütőt, amit nagymamám seftelt (kösz mamika) és azt hiszem a palacsintasütés legjobb eszköze.
A palacsintasütőt a hideg vajjal bekenjük hogy fedje a felületét és habozzon a vaj, majd belemerjük a tésztát és enyhén emgsütjük, majd bevágjuk a sütőbe, hogy a tetjén épphogy kicsit megkeményedjen a habos krém.
Kivesszük sütjük, és rétegezzük az eperszeletkékkel. Az egészet kicsit bedobjuk a sütőbe, hogy kicsit átmelegedjen. Felverjük a maradék 2Dl tejszínt jó kis habbá.
Negyedekbe vágva, tejszínnel bőkezűen bánva, porcukorral alaposan megszórva, esetleg egy mentarüggyel díszítve tálaljuk mindenki nagy örömére.

A tesztalanyok jelzem, 10ből átlag 8-at adtak rá ugyhogy meleg szívvel ajánlom ezt a könnyű kis paleszt. Csak felhívom a figyelmet, hogy ne kurja el senki avval a dolgot, hogy sátras eperrel csinálja...
A mandula kellemes, lágy meleg karakter alkot az eper frissességével.
Ezt de jól megfogalmaztam.
Na megyek aludni.

ecetseft

Ma érdekes napom volt. Kirugott a háziorvosom!!!!
Ki hallott már ilyet!? Lényeg, hogy iszonyatosan link ember vagyok. :P
Kedves Édesanyám és tettestársam egyben szervált viszonylag olcsó mondenai balzsamecetnek nevezett szmötyit. A bűvösszakács ecetpostjában olvastam, hogy köze sincs az eredetvédett modenai ecethez, mindenesetre kidobni meg nem célszerű. Kerestem egy köztes eljárást, ami az lett hogy a fél liter ecetet utólag 2decire sűrítettem, ami némileg javítja a minőségét, egyetlen problémám hogy ebben a koncentrációban erősen érződik a hozzáadott karamell zamata. Elég zavaró, de ez van, erre szokás azt mondani hogy szegény ember vízzel főz.

A Redukció úgy jó 1óráig tartott az eredmény meg a képen láthathó!

fűszerkert

Tegnap hozzáláttam hogy végre beültessem a kishaverokat az ágyukba! Előtte felástam a földet, kigyomláltam, elhintettem benne házikomposztot ugy 2 talicskával, meg úgy 10 kiló szarvasmarhatrágyát, népiesen szólva ganyéztam. Alaposan összeforgattam, elgerebléyztem és vetettem, bele ázsiai bazsalikomot, petrezselymet (hátha) amit előbb kellett volna ültetni továbbá zsályát, turbolyát, kaukkfüvet, oreganot, és vegyes zöldfűszermixet, amiben nem is tudom pontosan mi van de biztos jó lesz.

Ez a post csak magam örömére íródott, tudvalevőleg, a fűszernövények nagyon kedves kis dolgok tudnak lenni a konyhában, és én kiváltképp értékelem őket, mint például az éles kést, a tiszta konyharuhát és a többi. Itt még megemlíteném, hogy eddigi életem folyamán kétszer ültettem növényt, először 2006-ban hajnalkát, (itt nem térek ki az okokra) 2007-ben meg volt bazsalikomom, kakukkfüvem, zsályám, amik vagy kipusztultak a napon vagy
felzabáltam őket, mint pl. a bazsalikomot, aki pestoként fejezte be földi pályafutását :D .
A fűszerkert eddigi lakói a tavasz beköszöntével pedig burjánzanak ők pedig nem mások mint az örök favoritok: Menta úr, Ruccola úr és Citromfű asszonyság. és ha már gastroblog témában utazunk akkor nem árt ha rögtön felvázolok 2receptet

No.1 Pesto

75 gramm bazsalikom, ami egy eszetlen nagy mennyiségnek tűnhet szerintem
2 közepes gerezd fokhagyma finomra aprítva
1 evőkanál pirított fenyőmag durvára vágva
2 evőkanál eredeti olasz parmezénsajt
1dl extraszűz olivaolaj

Eredetihez hűen igyekszem a legpontossabb anyaghányadot adni, de ez történetesen a szakácsok könyvéből való ami ilyen téren talán még a a legautentikusabb forrás számomra, mert egyelőre a könyvtárból táplálkozok.
A hozzávalókat az olaj kivételével mozsárban masszává törjük majd lassan hozzácsurgatjuk az olivaolajat, és tovább porítjuk. 2 megjegyzés még ide, az egyik, hogy olvastam olasz gastroblogon, hogy a mozsár használata is ad a pestonak egy karaktert, szemben a sima trumixgéppel szemben, de itt már a kákán is csomót keresünk. A másik pedig hogyha van rá lehetőség, akkor vákuumban eltéve érleljük 1 napot, mert úgy egységesebb a hozzávalók íze, sokkal inkább a pesto jelleg kerekedik ki belőle.
Kiváló sima tésztával összeforgatva ahogy az olaszok fogyasztják.
Megkenhetünk vele padlizsánszeleteket és úgy süthetjük ki, nagyon jó kis ízharmónia kerekedik ki belőle, ahogy én csinálom.
Omlósra párolt csirkeszeletekre is kenhetjük, mint ahogy azt nálam nagyob gourmet-k teszik. Legvégül pedig ha leszűrjük olajáta pesto szárazanyagát hal fűszerezésére használjuk, az olajban pedig aszalt paradicsomot teszünk el akkor ritka perverz ízekkel találkozhatunk.

No. 2 Citromfüves Mentafőzet, édesanyám módra

50 levél zsenge mentalevél
30 levél zsenge citromfű levél
1 l forrásban lévő víz

Ez a teaszerűség nálam már régen hódít. Gyakorlatilag mindenre jó, mindemellett pedig finom.
A leveleket szépen lemossuk hideg vízben, de nem törjük meg csak óvatosan. Ezután pedig nyakon öntjük 1liter forrásban lévő vízzelés lefedve hagyjuk úgy 20percre, amig elkezd langyosodni, azután leszűrjük finom szűrőn, eltávolítva az esetleges szennyeződéseket.
Legvégül pedig barnacukorral ízesítjük, és jelzem nem rakunk hozzá citromot!!!!!!!!!!!!!
Citromot rakni mentateába olyan dolog hozzáértők szerint mint lisztes habarással pecselevet sűríteni... :D
Az arab konyha kedvelt teája ugyhogy becsüljük meg és keleti bölcsességgel megáldva fogyasszuk

ne csak nézz, láss is!

Így néz ki a fűszerkert

Tandoori Csirke

2 egész csirke darabjai, tokkal vonóval
5 mogyoróhagyma
10-12 cikkely zúzott fokhagyma
4 dkg gyömbér
2 kávéskanál őrölt erős pirospaprika
1 kávéskanál kurkuma
2 evőkanál gyümölcsecet
1 kávéskanál római kömény
1 kávéskanál Garam Masala
1 dl joghurt
1 evőkanál tejszín
2 evőkanál passata
só
4 evőkanál szezámolaj
6 evőkanál chiliolaj
2dl napraforgóolaj

Egyik barátom kinnt vendégeskedett indiában, úgy jó egy hónapot és állítja hogy az indiai vidéki konyha sokkal erőlteljesebben használja a fűszereket, mint mi európában amikor indiai kaját készítünk!

Hát lehet, mindenesetre én torokgyulladásra határozottan ajánlom a tandoori csirkét amelett, hogy jellegzetes ízvilága van. Amugy ez szerintem nekik valami olyan kaja lehet, mint nekünk a vadasmártás, hogy sok cucc van benne de az ízvilága határozottan egységet tükröz, és nem külön külön a hozzávalókét, vagy a fűszerekét! Persze lehet hogy én vagyok a hülye.

Nem kell hozzá nagyon sok speciális dolog, a legtöbbet a tesco-ban meg kis utánjárással be lehet szerezni.
A gyömbért megmossuk, szép vékonyra szeleteljük, és 3-4dl lobogó enyhén sós vízben főzzük 15-20percig, majd kivesszük a gyömbérdarabokat, és redukáljuk a levet úgy 1decire.
Kelleni fog egy egész csirke, szépen szétbontjuk combokra, mellre, szárnyakra lebőrözzük a mellet és a többi... ha ez megvan, akkor fogjuk magunkat és felszeleteljük vékony karikára a hagymát a fokhagymát, és összekeverjük a joghurttal, a tejszínnel, és ízesítjük sóval, kurkumával ecettel és erős paprikaporral,garam masalával, őröltrómai köménnyel, végül hozzáadjuk a gyömbérkivonatunkat, és alaposan átforgatjuk a csirke darabjaival. Ezt követően lefóliázzuk és betesszük a hűtőbe egy éjszakára, hagy haverkodjanak az ízek.

Másnap kivesszük a csirke darabjait, kicsit megtörlgetjük majd chili, napraforgó, és szezámolaj keverékében alapsoan aranybarnára sütjük,visszadobjuk szépen a páclébe,amibe időközben kevertünk egy deci passatát, és bevágjuk a sütőbe úgy 180fokra egy laza órára, ahogy illik! Ezt követően kivesszük, és fényezett basmati, vagy jázmin rizzsel tálaljuk, meg adhatunk hozzá naan-t is, esetleg egy kis chutney-t és a többi, lényeg hogy ne legyünk restek!

Ui: Én eléggé túlfűszereztem, meg nem egészen megfőtt rizzsel adtam, ugyhogy kicsit elszúram, de megettük, és állítólag jó is volt.
Ki tudja!?

Beginning

Mi is a kezdet? Valami új születése, valami olyané ami eddig nem volt!
Na én erről lemaradtam, semmi új nem lesz abban amit én itt tenni fogok, ne is várjatok csodát! Nagycsomó ember vágta már a fejemhez, hogy majd felvesz szakácsnak, meg majd hogy befizet hozzám kajára, és a többi. Répa volt az aki azt mondta először hogy kezdjem szisztematikusan csinálni ezt az egészet, és írjak egy blogot, ahol ő tudja követni épp mit főztem/kotyvasztottam/illetve alkottam.

Nem vagyok szakács... Még!

Engem alapvetően megnyugtat az ételek létrehozásának folyamata, és az alkotás élménye ami a kész étel látványában kibontakozik. Azt hiszem tök nyugaodtan mondhatom hogy nagyon szeretek ételeket létrehozni, és igyekszem idővel egyre jobbá és többé válni.

Nagyon szeretek újítani, mert a változás gyönyörködtet, nekem egyenesen eufóriát okoz. De a másik oldalról megközelítva teljesen lelomboz az egyhangúság. Ez mind igaz az ételekre is amiket csinálok, vagy eszek!

Nagy hatással van rám Anyám tejberizse, Keleti konyhák, balkáni konyhák, Chilik & vaniliák, büvös szakácsok, Könyvek, Kultúrák, Művészetek, a zenék és annyi minden hogy nem akarom leírni.

Lassan beindul a dolog, lépegetek afelé ami a végére leszek. Jelenleg fáj a torkom, van egy gyömbérkivonat redukcióm, fél kiló parmezánsajtom, lelkesedésem, És egy Mr Scruff breezeblock mix-em főzéshez. Na akkor lássuk... :D