8-10 megtermett FRISS eper
2 evőkanál redukált modenai balzsamecetnek nevezett valami
45g márkázott vaj
60g porcukor
4 házitojás
3dl tejszín
25g porrá darált mandula
25g liszt
2-3 kiskanál barnacukor
kevés házitej
plusz vaj a sütéshez
plusz porcukor a hintéshez
A Venesz, a Venesz.
Itt porlik előttem a magyar gasztronómia tölgyfájának gyökere, a konyhaművészetünk legjavának tárháza... A suliból csencseltem, mert azért mégiscsak ebből kéne felkészülni a vizsgákra... Ahogy azt a sanyika gondolja :D . Az igazság az, hogy ez a könyv lehetne alapja némiképp a gasztronómiánknak, csak ugye eléggé otromba receptekkel találkozik itt az ember, és ugye a fő hibája, hogy nem taglal pontosan technológiai eljárásokat, illetve lépéseket. Mindent egybevéve minden hibájával együtt szerintem lehet egy kiindulási alap, na persze annak aki tisztában van avval, hogy mit jelent a gasztronómi jelen pillanatban világszerte. Kinyitom ott hogy csúsztatott palacsinta, mert ugye ez érdekelne bennünket. Venesz báttya erre azt mondja, hogy anyaghányad, süsd meg azt jólvan. Elég vicces szerintem. Vagy csak nekem az? :P Mindegy is.
A venesz csak lisztet használ, de elsősorban nem sertéshízlalda a gasztronómia, így könnyítjük az eredeti eljárást, úgy hogy fele arányban liszt, fele arányban pedig darált mandula lesz a tésztánk anyaga. A génkezelt spanyol sátras eprünket pedig kicsit felturbózzuk kevés ecettel.
Az epreket 3-4 milis szép kis karikákra vágjuk, kiterítjük egy tálcára. Az ecetet 2-3 kanál barnacukorral, kb. egy-másfél evőkanálnyira enyhén szirupossá forraljuk. Megkenjük vele az eperszirmaink tetejét.
A szobahőmérsékletű vajat habosra keverjük a porcukor felével, hozzáadjuk a 4 tojássárgáját, a fehérjét meg külön rakjuk, az iménti kis masszát egy édes vajas majonézzé verjük, csipet só, majd hozzáagadoljuk a lisztet és a manduladarát. Könnyítjük 1 dl tejszínnel, és egy lottyanásnyi házitejjel, majd hűtőbe helyezzük negyed órára, addig felverjük a fehérjét, a maradék porcukorral kemény habbá, kivesszük a másik masszát, és ügyesen összeforgatjuk, úgy hogy habos maradjon az állaga.
A palacsintasütőt előmelegítjük. A sütőt előmelegítjük 200C fokra
Itt megemlíteném, az öntöttvas jó 2kilós palacsintasütőt, amit nagymamám seftelt (kösz mamika) és azt hiszem a palacsintasütés legjobb eszköze.
A palacsintasütőt a hideg vajjal bekenjük hogy fedje a felületét és habozzon a vaj, majd belemerjük a tésztát és enyhén emgsütjük, majd bevágjuk a sütőbe, hogy a tetjén épphogy kicsit megkeményedjen a habos krém.
Kivesszük sütjük, és rétegezzük az eperszeletkékkel. Az egészet kicsit bedobjuk a sütőbe, hogy kicsit átmelegedjen. Felverjük a maradék 2Dl tejszínt jó kis habbá.
Negyedekbe vágva, tejszínnel bőkezűen bánva, porcukorral alaposan megszórva, esetleg egy mentarüggyel díszítve tálaljuk mindenki nagy örömére.
A tesztalanyok jelzem, 10ből átlag 8-at adtak rá ugyhogy meleg szívvel ajánlom ezt a könnyű kis paleszt. Csak felhívom a figyelmet, hogy ne kurja el senki avval a dolgot, hogy sátras eperrel csinálja...
A mandula kellemes, lágy meleg karakter alkot az eper frissességével.
Ezt de jól megfogalmaztam.
Na megyek aludni.
2 evőkanál redukált modenai balzsamecetnek nevezett valami
45g márkázott vaj
60g porcukor
4 házitojás
3dl tejszín
25g porrá darált mandula
25g liszt
2-3 kiskanál barnacukor
kevés házitej
plusz vaj a sütéshez
plusz porcukor a hintéshez
A Venesz, a Venesz.
Itt porlik előttem a magyar gasztronómia tölgyfájának gyökere, a konyhaművészetünk legjavának tárháza... A suliból csencseltem, mert azért mégiscsak ebből kéne felkészülni a vizsgákra... Ahogy azt a sanyika gondolja :D . Az igazság az, hogy ez a könyv lehetne alapja némiképp a gasztronómiánknak, csak ugye eléggé otromba receptekkel találkozik itt az ember, és ugye a fő hibája, hogy nem taglal pontosan technológiai eljárásokat, illetve lépéseket. Mindent egybevéve minden hibájával együtt szerintem lehet egy kiindulási alap, na persze annak aki tisztában van avval, hogy mit jelent a gasztronómi jelen pillanatban világszerte. Kinyitom ott hogy csúsztatott palacsinta, mert ugye ez érdekelne bennünket. Venesz báttya erre azt mondja, hogy anyaghányad, süsd meg azt jólvan. Elég vicces szerintem. Vagy csak nekem az? :P Mindegy is.
A venesz csak lisztet használ, de elsősorban nem sertéshízlalda a gasztronómia, így könnyítjük az eredeti eljárást, úgy hogy fele arányban liszt, fele arányban pedig darált mandula lesz a tésztánk anyaga. A génkezelt spanyol sátras eprünket pedig kicsit felturbózzuk kevés ecettel.
Az epreket 3-4 milis szép kis karikákra vágjuk, kiterítjük egy tálcára. Az ecetet 2-3 kanál barnacukorral, kb. egy-másfél evőkanálnyira enyhén szirupossá forraljuk. Megkenjük vele az eperszirmaink tetejét.
A szobahőmérsékletű vajat habosra keverjük a porcukor felével, hozzáadjuk a 4 tojássárgáját, a fehérjét meg külön rakjuk, az iménti kis masszát egy édes vajas majonézzé verjük, csipet só, majd hozzáagadoljuk a lisztet és a manduladarát. Könnyítjük 1 dl tejszínnel, és egy lottyanásnyi házitejjel, majd hűtőbe helyezzük negyed órára, addig felverjük a fehérjét, a maradék porcukorral kemény habbá, kivesszük a másik masszát, és ügyesen összeforgatjuk, úgy hogy habos maradjon az állaga.
A palacsintasütőt előmelegítjük. A sütőt előmelegítjük 200C fokra
Itt megemlíteném, az öntöttvas jó 2kilós palacsintasütőt, amit nagymamám seftelt (kösz mamika) és azt hiszem a palacsintasütés legjobb eszköze.
A palacsintasütőt a hideg vajjal bekenjük hogy fedje a felületét és habozzon a vaj, majd belemerjük a tésztát és enyhén emgsütjük, majd bevágjuk a sütőbe, hogy a tetjén épphogy kicsit megkeményedjen a habos krém.
Kivesszük sütjük, és rétegezzük az eperszeletkékkel. Az egészet kicsit bedobjuk a sütőbe, hogy kicsit átmelegedjen. Felverjük a maradék 2Dl tejszínt jó kis habbá.
Negyedekbe vágva, tejszínnel bőkezűen bánva, porcukorral alaposan megszórva, esetleg egy mentarüggyel díszítve tálaljuk mindenki nagy örömére.
A tesztalanyok jelzem, 10ből átlag 8-at adtak rá ugyhogy meleg szívvel ajánlom ezt a könnyű kis paleszt. Csak felhívom a figyelmet, hogy ne kurja el senki avval a dolgot, hogy sátras eperrel csinálja...
A mandula kellemes, lágy meleg karakter alkot az eper frissességével.
Ezt de jól megfogalmaztam.
Na megyek aludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése